makai

 Nyomóvizsgálat:
- a gyakorlatban leginkább a rideg anyagok vizsgálatára alkalmazzák mert ezeknél a törőszilárdság megállapítása mindig lehetséges. A rideg anyagok pl öntöttvas, kerámiák sokkal ellenállóbbak nyomó igénybevételekkel szemben ezért ezen a területen alkalmazzák azokat. Szívós anyagoknál nyomóvizsgálattal nem lehet törést elérni. Nagy képlékenységű anyagoknál még felületi berepedés sem keletkezik, ami a szívós anyagoknál előfordulhat.
Túl magas próbatest nyomás közben kihajlik, a túl alacsony pedig olyan kötöttség lép fel, ami az alakváltozást akadályozza. Alakítható anyagoknál a próbatest átmérője (do) és a magassága (ho) között a következő arányt kell betartani . 0,5do<ho<2do

Hajlítóvizsgálat:
- egyetemes anyagvizsgáló gépet lehet átalakítani hajlítóvizsgálatra alkalmas berendezéssé. Hajlítással csak rideg vagy legfeljebb szívós anyagok törhetők el. Ezért a hajlítószilárdságot leginkább csak rideg anyagokon lehet meghatározni. 

Csavaróvizsgálat:
- úgy végezzük, hogy az egyik végén szilárd megfogásra alkalmas pl: négyzet keresztmetszetű hengeres próbatestet mereven befogják majd a másik végén lévő négyzetes fejen próbatest tengelyére merőleges karon ható erővel, csavaró nyomatékkal terhelik.A terhelés következtében rúdnak alkotói csavarvonalban mennek át és egymástól távolságban lévő keresztmetszet egymáshoz képest átmérő szöggel fordulnak elő.A csavarókísérletnél mérik a csavarónyomatékot és a hatására létrejövő fajlagos elcsavaródást.

Nyíróvizsgálat:
- csúsztató feszültséget határozzák meg, amely olyan szerkezeti elemeknél játszik szerepet, mint amelyeknél szegecsek hegesztett kötések

charpy féle ütővizsgálat:
- sok esetben előfordul hogy szerkezeti anyagok statikus szilárdsági vizsgálatok során kifogástalan minőségűnek mutatkoznak üzem körben azonban lökésszerű igénybevételek felléptekor eltörnek. Olyan anyagokat tehát, amelyek erősebb ütésszerű igénybevételeknek is ki vannak téve dinamikus módszerekkel is meg kell vizsgálni.