makai

Marás: A marógépeken sík és alakos felületek valamint ezek kombinációinak előállítására használhatók. Termelékenységük általában nagyobb pontosságuk jobb, mint a gyalugépeké, és bonyolultabb alakzatokat is el tudunk végezni. A marószerszámok befogása forgatása maróorsóval történik. Maróorsó helyzete lehet vízszintes és függőleges. Mellékmozgást általában a mdb végzi szánrendszerek segítségével. Mellékmozgások egyenes vonalú vagy forgómozgások lehetnek.
 

Egyetemes marógép: konzolos marógépek csoportjába tartozik, maróorsó vízszintes elhelyezésű. Maróorsóba befogott marótengely orsócsapágy bak támasztja meg. Maróorsó furatos hogy a szerszám vagy a marótengely behúzó csavarja átfűzhető legyen. Csapágyazása lehet osztatlan vagy görgős kúpos siklócsapágy. Az állvány merev, üreges kiképzésű benne helyezik el a többfokozatú maróorsó hajtóművet. Az újabb gyártású egyetemes marógépeken előtoló hajtóművet szánrendszerbe építik be.Az asztal sík lapnak képezik ki, amelyen T-hornyok vannak a mdb vagy a készülékek gépsatu,osztófej,szegnyereg felfogására. Az asztal mellső homloklapján található t-hornyok az ütközők vezetésére felerősítésére szolgál. A marógépeket el kell látni bő folyadékszállítású hűtő,kenőrendszerrel és jó asztali világítással.

Vízszintes marógép: A mellékhajtómű független hajtású vagyis nem függ a főorsó fordulatszámától. Ezt úgy érik el hogy a mellékhajtást még a főorsó tengelykapcsolója előtt ágaztatják le ékszíjjal hajtott tengelyről. Mellékmozgásokat a motorról is levehetők tengelyre szerelt súrlódó tengelykapcsoló segítségével. Vízszintes marógép csak abban különbözik az egyetemes marógéptől hogy az asztal elforgatását biztosító forgózsámoly nincs a gépen.

Függőleges marógép: A konzolos marógépek csoportjába tartozik. Felépítése megegyezik a függőleges fejjel felszerelt egyetemes maróéval, de a marófej sokkal merevebb szerkezetű. 

Szerszámbefogók fajtái: Két szempontot kell figyelembe venni, egyrészt megfelelő legyen a futáspontosság másrészt biztosítani kell a nyomatékátadást. Ezt a maróorsók furatának meredek vagy morse kúpos és behúzószárral alkalmazásával oldják meg.

Palástmarás: marótengely segítségével fogják be, amely mindkét végén csapágyazott a nyomaték átadása retesz segítségével történik.

Homlokmaró: marótüskével fogják be, amely lehetővé teszi a homlokélek munkáját, kisebb teljesítményű kisebb átmérőjű hengeresszárú marókat maróbefogó fejbe fogják be. nyomaték átadása itt hengeres felületen súrlódással történik ezért az anyát nagy erővel kell megszorítani.

MDB befogók feladati: mdb helyzetének pontos meghatározása és merev befogása maráskor is nagyon fontos. ehhez gyakran nem használunk külön készüléket hanem a mdb közvetlenül a gép asztalára fogják fel szorítóvasakkal. Kisebb mdb a gépasztalra szerelt gépsatuba lehet befogni. Körszimetrikus mdboknál alkalmazzuk a körasztalt. szögeket osztótárcsával is be lehet állítani.


Szerszám mdb befogók:
Eszterga:négykéses késtartó,gyorsváltó késtartók,revolverfejek.

Maró: marótüske, marótengely,befogópatronok
Köszörű: küszürű tüskék
mdb befogók: eszterga. önközpontosító tokmány, síktárcsa, csúcsok közötti befogás,tüskék,szorítóhüvelyek
maró,satuk,szorítóvasak,osztófejek,
köszörű: tokmányok, csúcsok közötti megfogás,mágnesasztal.

Eszterga gép szerszám befogók: négykéses késtartó: amibe  4 azonos, vagy kevesebb különböző tipusú készszárat tudunk rögzíteni, csavarokkal rögzíthető
gyorsváltó késtartó: betétje egy szerszám rögzítését biztosítja, de a betétek száma és fajtája tetszőleges. A kés a betétbe itt is csavarokkal rögzíthető, a késmagasság állítócsavarral. 

Revolverfej: 5nél több összes szerszámot rögzíti műveleti sorrendnek megfelelően. szerszámváltás revolverfej elfordításával történik retesz biztosítja a helyzetét.

Marógép szerszám befogói: jellegzetes befogója a marótengely melyre furatos marószerszámok kerülnek menetes szorítással. Patronnal kisebb hengeres szárú átmérőjű mdbokat fogunk meg melynek belseje egy hasított betét.

Köszörű: tüskék illetve szorító tárcsák. rögzítés jellemzője h köszörűkorong és a társa közé papíralátét kerül erőelosztás végett.
Fúró: Fúrófej amely 3 önközpontosító pofával bír , kúpos szárú fúrok kúpátalakítókkal történik rögzítése.

Szerszámbefogók: esztergánál négykéses késtartó, gyorsváltó késtartó, revolverfej. morse kúpos szerszám a szegnyereg kúpos furatában is rögzíthető.
Marógépen: marótengely, marótüskét. patronos befogók marófejek főorsóra köztvetlen szorítással.
Fúrógép: fúrófej, kúpos szárú fúrókat átalakítóval
Köszörű: szorítótárcsákkal, patronos szorítás.

MDB befogók: Eszterga: Síktárcsa. szorítópofája különkülön egymástól függetlenül állítható. szabálytalan mdb befogására is alkalmas. Aszimetrikus keresztmetszetű mdb befogását teszik lehetővé, szorítás ilyenkor feszítővasakkal és csavarokkal. egyenlőtlen tömegelosztású mdbokat ki kell egyenesúlyozni, ellensúllyal a hornyok segítéségével.
Tokmány: hengeres rövid darabokat hárompofás önműködű spirális tokmányba fogják be. egyszere azonos sebességgel mozognak a pofák.
Csúcsok közép fogás: mindkét oldalába központot kell fúrni és megtámasztani csúccsal. de ezek így nyomatékot nem tudnak átvinni, ezért esztergaszívvel lehet forgatni. ezt pedig a főorsóra erősített forgótárcsa mozgatja. hosszú és vékony mdbok kihajolhatnak ezért ezeket bábokkal meg kell támasztani. gépágyra szerelt bábok állóbábok, alapszánra felszereltet pedig mozgóbábnak.
 

 Fő részei mozgás viszonyai:
Sík és alakos felületek valamint ezek kombinációinak előállítására használhatók.

 Termelékenységük általában nagyobb, pontosságúak. A marószerszámok befogása és forgatása speciálisan kiképzett maróórsóval történik. maróorso helyzete vízszintes és függőleges lehet. mellékmozgásokat álltalában a mdb végzi szánrendszerek segítségével. mellékmozgást egyenes vonalú vagy forgómozgások lehetnek

Marógépek: konzolos, sík,

Egyetemes marógép. konzolos marógépek csoportjába tartozik. a maróróso vízszintes elhelyezésű. maróorsóba befogott marótengely végét gerendán elhelyzetett állítható orsócsapágy bak támasztja meg . maroróso furatos hogy a szerszám vagy a marótengely behúzó csavarja átfűzhető legyen. csapágyazása görgős de lehet osztatlan
Állványa üreges,merev

Vízszintes marógép:
mellékhajtómű független hajtású vagyis nem függ a főórsó ford számától. a mellékmozgást a mellékhajtómű végzi. vízszintes marógép csak abban különbözik az egyetemestől hogy az asztal elforgatását biztosító forgózsámoly nincs a gépen.


Függőleges marógép:konzolos marógépek csoportjába tartozik. felépítése megegyezik a függőleges marógéppel. de a marófej sokkal merevebb. függőleges marógépnek nincs forgózsámolya így az aszta nem mozgatható.

Szerszámbefogók:két szempontot kell figyelembe venni, megfelelő legyen a futáspontosság másrészt biztosítható legyen a nyomatékátadás.
palástmarókat marótengely segítségével fogják be, amely mind2 végén csapágyazott. retesz segítségével történik a nyomaték átadás.
homlokmarókat marótüskével fogják be, amely lehetővé teszi a homlokélek munkáját.
kisebb teljesítményű hengeresszárú marókat maró befogó fejbe fogják be a nyomaték átadása itt a hengeres felületen súrlódással történik.

mdb befogók:gépsatuk, mágnes asztal, körszimetrikus felületszakaszok vagy előírt szöghelyzetű felületek marásakor alkalmazzák a körasztalt, a körasztal a ráerősített mdb füffőleges tengely körüli forgatását és egyes szöghelyzetekben való rögzítését teszi lehetővé.

marószerszám élszögei:kemény anyagokhoz lágyabb ritkább fogú marókat alkalmazunk. könnyűfémet egészen ritkafogú maróval lehet megmunkálni. horonymarónak nevezik. az idommarok hornyok vezetékek különféle fogárkok megmunkálsára alkalmasak.

 d-osztókör
de-lábkör
df-fejkör
t-osztás
Z-fogszám
m-modul

Kis tengelytávok esetén a forgó mozgást és az erőt forgatónyomatékot fogaskerekekkel viszik át másik tengelyre. Fogaskerekes hajtásoknál a képzeletbeli osztó gördülnek le egymáson. Osztókörön mért fogtávolságnak meg kell egyezniük ezt az ív szakaszt nevezzük osztásnak(t) amivel az osztókör kerülhet (Z) számú egyforma része osztódik. Az osztókör területén (U) a következő képpen lehet kiszámítani.U=d×pííí vagy U=2×t

Menetesztergálás:
Pm-az esztergálandó menet emelkedése,mm vagy hüvelyk
Pv- a vezérorsó menetemelkedése, mm vagy hüvelyk
Z- cserekerekek fogszáma
nfő- a főorsó fordszáma 1/min
nv-a vezérorsó fordszáma 1/min
vkés- szerszámelőtolási irányú sebessége mm/min
vszán-szerszám előtolás irányú sebessége mm/min
k-hajtóviszony

Vkés=Vszán
nfő×pn=nv×Pv

Kétszeres áttétel:

- nagy áttételi viszony törtjének számlálóját és nevezőjét két tényezőre bontjuk és az így létrejövő két új törtnek megfelelő fogszámukat alkalmazzuk a váltókerekeknél.

 Szakítóvizsgálat:
-  A szakítóvizsgálat a szilárd anyagok mechanikai tulajdonságainak mérésére szolgál. Roncsolásos vizsgálat, amikor a próbatest alakúra kiképzett munkadarabot szakítógépen, állandó húzással fokozatosan megnyújtják, egészen addig, amíg a mintadarab el nem szakad. A folyamat során végig mérik a munkadarab megnyúlását a terhelés változásának függvényében.
-A szakítóvizsgálat egyik eredménye a megnyúlás-erő diagram, az ún. szakítódiagram. Ezen a megnyújtás és a szakítás folyamata nyomon követhető és szakaszokra osztható.

-Az első szakasz a rugalmas alakváltozás szakasza. Ezen a szakaszon nem történik még olyan deformáció, ami miatt a mintadarab ne nyerhetné vissza eredeti alakját.

-A második szakasz az egyenletes alakváltozás. Ezen a húzási szakaszon a képlékeny deformáció azonos végig a húzott mintadarabon.

-A harmadik szakasz a kontrakció, amikor egy ponton elkeskenyedik a mintadarab, majd ott el is szakad

-Az anyag szakítószilárdsága az a mennyiség, amely a szakítódiagram maximális erőpontjának és a mintadarab keresztmetszetnek a hányadosa.

Keménységmérés:
- keménység a szilárd anyagok tulajdonsága. A keménység azzal az ellenállással jellemezhető , amit a szilárd anyagok kifejtenek a beléjük hatoló, illetve velük kölcsönhatásba kerülő keményebb vizsgálószerszámmal szemben.

keménységmérő módszerek 4 fajtája:
- a szúró keménységmérés
- az ejtő keménységmérés
-a rezgő keménységmérés
-a karc keménységmérés

Megkülönböztetünk statikus (lassú nyomásszerű terheléssel járó) és dinamikus (gyors ütésszerű terheléssel járó keménységi eljárásokat) Az elsőre tartoznak a legelterjedtebb közül a Brinell és a Vickers és a Rockwell eljárások.

Miért olyan elterjedt eljárás a keménységmérés?
- mérés gyors egyszerű
-mdb szinte roncsolásmentesen elvégezhető
-technológiai folyamatba beilleszthető.
 

Keménységmérés eljárások kiválasztása szempontjai:
- a vizsgált mdb anyagát méretét alakját.
-vizsgált pontossági követlemény
-a mdb felületen megengedett sérülés melyet a vizsgálóeszköz okoz
-vizsgálati körülmények
-vizsgálat ideje

Brinnel keménységmérés a leggyakrabban használatos: 
-

Vickers keménységmérés:
- keménységmérés során 136fokos csúcsszögű négy alapú gyémánt gúlát nyomunk a F terheléssel a próbadarab felületére.Mivel a gyémánt gúla összesen 1mm ezért az átlókat (d1,d2) amelyek keletkeznek mikroszkóppal mérik. Számtani átlagnak alapján az F terhelő erő függvényében keménység érték táblázatból kikereshető. A vickers keménységmérés a brinnelhez hasonló terhelő erő és a lenyomat felületének hányadosa. A terhelő erő különböző anyagokhoz kell megválasztani brinnel és vickers keménységmérésnél a felületet előtte le kell köszörülni, hogy a benyomódás átmérői pontosak legyenek.

Rockwell keménységmérés:
-a mérés különbözik az eddig ismertetett MB és MV módszertől mivel a különböző benyomú szerszámokkal létrehozott lenyomat mélységéről következtetett keménységből.
Kétféle szúró szerszáma van 120 fokos gyémánt kúp HRA,HRC
A vizsgálat során van egy előterhelés majd főterhelés utána hőterhelés visszavételekor mondá benyomodási mélységből következtetnek az anyag keménységére
 

 Marógépek csoportosítása:
-Főorsó helyzete szerint:
-vízszintes marógépek
-függőleges marógépek

Asztal mozgatása szerint:
-egyszerű marógépek
-egyetemes
-síkmarógépek
-hosszmarógépek

Maróorsók száma szerint:
-egyorsós
-többorsós

Működési módjuk szerint:
-egyező és ellenirányú marógépek
-menet marógépek
-másoló marógépek
-horonymarógépek

Konzolos marógépek:
-a gép 3 egymásra merőleges hosszirányú , keresztirányú és függőleges mozgás megvalósítására alkalmas mellékmozgásai révén.

M->FH-> főorsó. alá MH-> vezérorsó 

Egyetemes marógépeknél :  
- a három mozgáson kívül még az asztal is elforgatható a függőleges tengely körül mind két irányba 45 fokba 

Gép fő részeinek feladata:
- a gép állványa merev és erős kialakítású az összes részegység elhelyezésére való.

Maróorsó:
-forgatja a szerszámot és biztosítja a részére a forgácsoló mozgást anyag betétben edzhető ötvözött acél rövid és erős kivitelű akadályozza a rezgéseket és a behajlást az orsó belseje kúpos a maró tengely illetve a maró tüske felvételére a főorsó furatán keresztül nyúló behúzó csavarral húzható meg szilárdnak a marószerszám.

Maróorsó fejek:
-két féle belső kúppal készülnek.
a morze és a metrikus kúp amelynek kb a 1:20 így önzáró.kis nyomatékot a a kúpban szoruló szerszámra önmaga is át tud vinni nagyobb forgácsoló erő esetére pedig egy menesztő lappár található rajta.
Meredek kúpos marófejnél a kúposság 7/24 ez nem önzéró, a forgató nyomatékot hornyokba kapaszkodó menesztők viszik át a marótengelyre vagy marótüskére.

A csapágybak:
-ellen támasz feladata: főorsóba illeszkedő maró tengely biztos megtámasztása és forgás közbeni vezetése. ez a támasztó gerenda végén foglal helye a gerendák különböző kinyílási helyzetben lehet rögzíteni.ha szükséges vezető csapágy is felszerelhető rá.

A konzolt:
- teleszkópos menetes orsó támasztja alá amelynek segítségével emelni és süllyeszteni lehet. Az asztal keresztszán vezetékeire van szerelve és hosszirányban mozdul el azon. a gépasztalláncra rögzítik és mdb rögzítő elemek segítségével és ide szerelik fel azokat készülékeket amibe szintén mdb tájolni és befogni

A marás fő műveleteinek lépései:
-műhelyrajz tanulmányozása utána, az elévezhető feladat tanulmányozása.
-megfelelő marószerszám kialakítása.
-technológiai adatok számítása.
-meghatározása táblázatból
-szerszám és mdb be és felfogása.
-szükséges mérő és ellenőrző eszközök kialakítása
-mdb felfogása
-marószerszám szakszerű befogása
-megfelelő fordulatszám és előtolás beállítása
-

Szerszám befogása:
-a furatos marókat marótengelyre vagy marótüskére erősítik.marókat száras vagy furatos kivitelben készítik.a maró tengelyek morze és metrikus kivitelben általában betétben edzhető ötvözött acéllal készülnek forgácsolással. Jellemzőjük hogy mind két végén megtámasztják őket.általában vízszintes marógépeknél alkalmazzák Marótengely nyomatékot a szerszám a rajta kiképzett horonyba illeszkedőreteszen keresztül adja át.
Marótüske->függőleges marógépeknél alkalmazzák 
 

 Nyomóvizsgálat:
- a gyakorlatban leginkább a rideg anyagok vizsgálatára alkalmazzák mert ezeknél a törőszilárdság megállapítása mindig lehetséges. A rideg anyagok pl öntöttvas, kerámiák sokkal ellenállóbbak nyomó igénybevételekkel szemben ezért ezen a területen alkalmazzák azokat. Szívós anyagoknál nyomóvizsgálattal nem lehet törést elérni. Nagy képlékenységű anyagoknál még felületi berepedés sem keletkezik, ami a szívós anyagoknál előfordulhat.
Túl magas próbatest nyomás közben kihajlik, a túl alacsony pedig olyan kötöttség lép fel, ami az alakváltozást akadályozza. Alakítható anyagoknál a próbatest átmérője (do) és a magassága (ho) között a következő arányt kell betartani . 0,5do<ho<2do

Hajlítóvizsgálat:
- egyetemes anyagvizsgáló gépet lehet átalakítani hajlítóvizsgálatra alkalmas berendezéssé. Hajlítással csak rideg vagy legfeljebb szívós anyagok törhetők el. Ezért a hajlítószilárdságot leginkább csak rideg anyagokon lehet meghatározni. 

Csavaróvizsgálat:
- úgy végezzük, hogy az egyik végén szilárd megfogásra alkalmas pl: négyzet keresztmetszetű hengeres próbatestet mereven befogják majd a másik végén lévő négyzetes fejen próbatest tengelyére merőleges karon ható erővel, csavaró nyomatékkal terhelik.A terhelés következtében rúdnak alkotói csavarvonalban mennek át és egymástól távolságban lévő keresztmetszet egymáshoz képest átmérő szöggel fordulnak elő.A csavarókísérletnél mérik a csavarónyomatékot és a hatására létrejövő fajlagos elcsavaródást.

Nyíróvizsgálat:
- csúsztató feszültséget határozzák meg, amely olyan szerkezeti elemeknél játszik szerepet, mint amelyeknél szegecsek hegesztett kötések

charpy féle ütővizsgálat:
- sok esetben előfordul hogy szerkezeti anyagok statikus szilárdsági vizsgálatok során kifogástalan minőségűnek mutatkoznak üzem körben azonban lökésszerű igénybevételek felléptekor eltörnek. Olyan anyagokat tehát, amelyek erősebb ütésszerű igénybevételeknek is ki vannak téve dinamikus módszerekkel is meg kell vizsgálni.

 

Kúpesztergálás: 
- megmunkálás szempontjából megkülönböztetünk rövid és hosszú kúpokat. a rövid kúpokat amelynek hosszúsága kisebb a forgácsolóél hosszánál ferdén beállított késsel beszúróeljárással esztergáljuk.hosszabb kúpokat a szán hosszelőtolásával esztergálunk mégpedig:
-késszán elfordításával
-szegnyereg elállításával vagy kúpvonalzóval.

A lehetséges kúpesztergálási módszerek

Esztergálással különböző méretű külső, és belső kúpokat tudunk készíteni. Az elkészítés módját a kúp hajlásszögének nagysága, a kúp hossza és az esztergapad szerszámszánjának gépi előtolásra való bekapcsolási lehetősége határozza meg. tgα2=D−d2l

Kúpesztergálás kész szán elfordításával:
- olyan kúpokat esztergálhatunk amelynek magassága meghaladja az elhelyezési szög beállításával való kúpesztergálás lehetőségét. csak kézi előtolással végezhető. kúpesztergáláskor a főforgácsolóél csúcsát pontosan a középpontba kell állítani. a forgácsolóél csúcsa pontosan a forgástengely magasságába áll, akkor az esztergált kúp hajlásszöge azonos a gépbeállítás szögével. a késszán elfordításával csak meghatározott méretek között lehet kúpot esztergálni. RAJZ


Kúpesztergálás szegnyereg elállításával:
- szegnyereg elállításával csak kis kúposságú hosszú mdb esztergálhatok.szegnyerget alapállásból a kiszámított külpontossággal excetritással állítjuk elő oly módon hogy a kúpolást első alkotója hosszelőtolás irányával párhuzamos legyen . szegnyereg felső része orsóval állítható. a kúp hossza azonos a mdb hosszával, a kúp rövidebb a mdb teljes hosszával. e=D-d:2

Kúpesztergálás vezető léccel:
-kúpvonalzó az esztergák szokásos tartozéka  fokokra vagy mm re beállítható felcsavarozható készülék. a keresztszánt vezetőléccel csúszószerkezet köti össze. használata előtt a keresztszánt ki kell iktatni a szerszám hosszirányú előtoló mozgása közben megfelelő beállításával vezérelhető a kikapcsolt keresztszán keresztirányú kényszermozgás. 

Különféle kúpok esztergálása:

-- Kúpesztergálás ferde élű késsel: a kés élkiképzése alakítja ki a kúpfelületet, Kúpesztergálása késszán elfordításával: A késszánt fordítjuk el a kúpfélszögének mértékével, Kúpesztergálás szegnyereg elállításával: szegnyerget a kúp félszögének mértékével állítsuk el az alapállástól. A beállítása történhet a szegnyereg felső részén levő orsóval, a főorsóba helyezett esztergacsúcs és a szegnyereg közötti távolság mérésével. Ha a szegnyergen nincs beosztás a beállítást, végezhetjük mérőszalaggal, tolómérővel, mélységmérővel. 
- Kúpesztergálás vezetőléccel: A vezetőléc a szerszámgép tartozéka, amely fokokra, vagy milliméterekre beállítható. A vezérlőléc megfelelő beállításával vezérelhető a szerszám hosszirányú mozgása. A kúpvonalzó használata előtt ki kell iktatni a keresztszánorsót.

Belső kúpesztergálás:
-mdb csigafúróval kifúrjuk  utána lyukkéssel bővítjük.
Késszán elállítása: külső kúpesztergáláskor a szánt az óramutató járásával ellentétes irányba fordítjuk el, a belső felületek esztergálásakor ezt az óramutató járásával egyező irányba kell fordítani. külső kúp esztergálásakor általában a kúp kisátmérőjétől haladunk a nagy átmérő felé belső esztergáláskor ez a művelet fordított.

 

 Mérőhasábok:
- a gépészeti mérések során alkalmazott legpontosabb mértékek amelynek a két egymással szemben fekvő legsimább megmunkált tükrösített mérőfelülete közötti távolság a mérőhasáb által megvalósított méret. Különböző darabszámú készletben kerülnek forgalomba. 00, 0, 1, 2 és 3. pontossági osztályba. a mérőhasábok anyaga edzhető kopásálló acél speciális kerámia. anyagokkal szemben támasztott fontos követelmény hőtágulási tényező és a mérettartósság. a mérethasábok fontos jellemzője a tapadóképesség amely lehetővé teszi a különböző méretek összeállítását.

- a hasáb felületét használat előtt tisztítani kell, használatuk során cérnakesztyűt vagy facsipeszt kell alkalmazni.
- a hasábok merőlegesen egymásra helyezve, kis nyomással elforgatva elcsúsztatva tapaszthatók össze.
-előírt méretet a lehető legkevesebb hasábbal kell összeállítani

Acélvonalzók, mérőacélok, mérőszalagok:
- vonalzóval történő mérés az egyenes szakaszok mérésének legegyszerűbb módja. az acélvonalzók lehetnek élvonalzók és lapos vonalzók. a mérőlécek mérőszalagok is hosszméret mérésére és ellenőrzésre alkalmasak különböző kialakítással készülnek, mérési pontossággal a beosztástól függően általában mm nagyságrendű.


Tolómérő:
- változtatható méretű nóniusz skálás hosszmérő eszköz amely szerkezeti kialakítástól függően alkalmas lehet külső és belső mélységméret meghatározására.

Tolómérők csoportosítása:
-analóg kijelzős, nóniusz skálás, mérőórás.
-univerzális tolómérők, mélységmérő,magasságmérő,fogvastagság
-pontosság szerint, 0,1mm, 0,05mm, 0,02mm

Mikrométer:
- a mérőeszköz pontosságát az orsó menetemelkedése és a mérődobon található osztások száma határozza meg. a mikrométer az egyik leggyakrabban használt a csavarmenetes mozgásátalakítás elvén működik hosszmérő eszköz. pontossága nagyobb a tolómérőnél 0,01 mm ill 0,001 mm

fajtái: kijelzésük alapján, hagyományos, mechanikus, digitális kijelzős.

-feladatuk szerint: kengyeles mikrométer, külső méret
-belső mikrométer, furatmikrométerek
-mélységmérő
különleges mikrométerek
-lemezvastagság mérő

Mikrométer leolvasása:
- skálahüvely milliméteres osztású innen lehet az egész részt leolvasni. referencia vonal található egyik másik milliméteres osztású skála, amely a felsőhöz képest fél milliméterrel el van tolva nóniusz skála esetén a végértékhez az ahhoz a skálához tartozó mikronos értéket is hozzá kell adni

 Forgácsolás fogalma, feltételei:

- A forgácsolás olyan megmunkálási eljárás amelynél mdb kívánt alakját úgy érjük el hogy a felesleges  anyagréteget egy erre alkalmas szerszámmal forgács formájában eltávolítjuk.

Forgácsolás jellemző mozgásai:

- A forgácsoló mozgás összetett mozgás a szerszámgép egyes mozgásainak eredője amely a fő és mellékmozgásból áll. Esztergáláskor a forgácsoló főmozgást a mdb végzi.
Marásnál a forgácsolási főmozgást az asztal végzi.
Gyalulásnál végezheti a forgácsolást az asztal, és a mdb is.
Fúrásnál a Szerszám
Köszörülésnél végezheti az asztal és a szerszám is.

A forgácsképződés folyamata. forgács fajták és keletkezésük élsisak.

- Töredezett forgács keletkezik rideg anyagok forgácsolásakor pl öntött vas
- Folyó forgács keletkezik. szívós anyagok forgácsolásakor.
- Nyírt forgács kettő között található anyag minőség pl edzett acélok forgácsolásakor keletkezik a nyírt forgács.
Élsisak: kevésbé kemény anyagok közepes sebességgel történő forgácsolásakor a szerszám homlokfelületén (élsisak keletkezik) amely miatt romlik a megmunkált felület.

Hűtés kenés:

- Forgácsolás alkalmával gondot okoz a forgácsolási hő. Megváltoztatja a mdb méretét befolyásolja a felületi minőséget rontja a szerszám élességét. hőmennyiség döntő része a forgáccsal távozik. forgácsolási hőmérséklet csökkentése érdekében hűtést kell alkalmazni. hűtő-kenő folyadék mennyiségének és minőségének megválasztása leginkább tapasztalt úton történik.

Esztergakések csoportosítása alakja.

- Rendeltetésük szerint. forgácsoló kések, maró kések, fúró kések.
- egy élű esztergakések
-két élű csigafúró
-több élű.
Anyaguk szerint. acél alapúak, szerszám acélok,gyorsacélok
kemény szerszám anyagok. keményfém, kerámia
szuper kemény . gyémánt.


Szerszámkopások:

-az anyag kezdetben rugalmas majd képlékeny anyaváltozást szenved. a szerszám homloklapján elcsúszva rétegesen egymásra tolódnak és többé kevésbé össze hegednek.a leválasztott forgács alakja mérete függ a megmunkálandó anyagtól és a forgácsolás körülményeitől.


Esztergaképek csoportosítása:

-Csúcsesztergák-egyetemes eszterga egyéb csúcsesztergák.
- Síkesztergák
-Revorveresztergák
-Automata esztergák
-CNC


Egyetemes csúcseszterga:

- mdb-t két csúcs közé fogjuk vagy ha az egyik főorsó felüli oldalon tokmányt használunk mdb befogására akkor a másik oldalon csúccsal megtámaszthatjuk , a csúcsesztergák jellemzője a csúcsmagasság és a csúcstávolság.

 
Egyetemes eszterga-csúcseszterga:

-eszterga ágy: szerkezeti egységek közös alapja.
-orsó szekrény: a főorsót és a főhajtó művet foglalja magába
-cserekerék szekrény: a főorsó és a mellékhajtómű között létesít kapcsolatot különböző áttételek segítségével.
-előtoló szekrény: mellékhajtómű a vezér és a vonóorsó fordulatszám váltó berendezését foglalja magában
- hossz szán: az ágyvezetéken mozog hossz irányban, rá merőlegesen a mozgást végzi a keresztszán. ezen található a kés szán amely a függőleges tengelye körül elforgatható. a kés szánra szerelik a kés tartót.kézi és gépi előtolással is mozgatható.
-szánszekrény:a szán szerkezet együttes mozgatása a vonó vagy a vezér orsóval történik.
-szegnyereg: a hosszú mdb megtámasztására szolgál.

Esztergagépek tartozékai:

-a mdb megfogó szerkezetek között a leggyakoribbak a tokmányok de gyarkran használják a síktárcsákat is.
ide tartoznak még a különböző csúcsok menesztők bűbok valamint a szorító patronok és a felfogó tüskék

Szakító vizsgálat:
- szabvány szerint méretezett próba testet szakító gépbe fogva egyenletesen növekvő erővel szakadásig terhelik. az erőhatásból és az általa létrejött alakváltozásból következtethetnek az anyag szilárdságjelzőire.vizsgálatra szükség van.

Hűtés kenés köszörüléskor: 
- Köszörülés mint minden gépi forgácsoló eljárás hőfejlődéssel jár, ami a mdb-ra és a korongra egyaránt káros. Száraz köszörülés közben a mdb felmelegszik.  Felmelegedett mdb átmérőben és hosszirányban egyaránt terjeszkedik, így a korong nagyobb fogásmélységgel dolgozik. A felmelegedett anyagban a fellépő feszültség repedést okozhat.

Hűtővíz:
- Hőhatása igen jó, kenőhatása viszont kicsi.általában lágy vizet használunk a tiszta víz hátránya hogy a rozsdásodott korróziót okoz ezért csak üveg köszörüléskor használjuk.

Szappanoldat:
- általában 2% os nátriumkarbonát vagy káliumkarbonát vizes oldata, töményebb oldaltban viszont a bőrre és a gép festékrétegére is káros.

Fúróolaj:
- 1,5 től 4%ig ásványolaj emmuzio viszonylag jó hűtő kenő anyag egyetlen hátrányos hogy a korong eltömődését elősegíti. ez részben csökkenthető 1-2% ig. szóda hozzáadásával  

Korongok Szabályozása:
-korong szabályozása nagyobb mértékű alakítása a korongnak akkor alkalmazzák amikor a korong üt, durvább berágódások vannak rajta. ill égő felületű korongoknál.

Korong szabályozása:
-Történhet lehúzócsillaggal ill. egyélű rúddal.

Köszörű korongok:
-sima, egyoldalt kúpos,kétoldalt kúpos,egyoldalt mélyített,kétoldalt mélyített,gyűrű alakú,hengeres fazék,hengeres fazék nagy nyílással,kúpos fazék alakú,kétoldalt leréselt,tányér alakú korong,domború köszörűszegmens,lapos köszörűszegmens,sima csapos köszörűkorong,gömbvégű hengeres csapos köszörűkorong.

Síkköszörülés:
-mozgás viszonyait tekintve a síkmarással azonos.mdb szerszámgépen általában mágnesasztalon rögzítik és a síkok köszörülése korong palástfelületével vagy pedig a korong homloklapjával történik.

Kör köszörülése:
-a kör szimetrikus külső palást és belső furat felületének köszörülése.

Palást köszörülés:
-alkalmazott köszörű géptől független lehet csúcsok közötti vagy csúcs nélküli köszörülés csúcsok közötti eltolás esetén esztergálásnál megismert módon történik a menesztés.